ÁRVASÁG

Az idős emberekre való odafigyelés mindig aktuális.

Hiszen akár idős szüleink, akár más idős ismerős személyével, gondjaival nap, mint nap találkozhatunk. Az egyedül maradt idősök legnagyobb lelki gondja lehet a magára maradottság, amit némileg fel lehet oldani egy hű társnak bizonyuló állatkával is. A pillanatkép ebben a versben, zenében, videóban itt is erről szól.

Az Árvaság az Örökbecsűek / Dallamokkal ölelt rímek című CD albumunk egyik kedves, eddig még alig publikált darabja. A verset először Jártó Róza: Anya! nézd egy szép virág… című verseskötetében jelentettük meg. A fenti CD album és verseskötet ikertestvérek.  A verset a szerző kedves hangjával hallhatjuk, amelyet egy klasszikus zenedarab ölel át.

A cseh L. Janacek szimfoniettájából átírt zenemű modern hangvételben próbálja visszaadni az egyedüllét szorongása mellett azt a nyugtató érzést, amelyet,‒ mint ahogyan a versben is ‒ a közös sorsban társra találás kedves, simogató, becéző megjelenése jelenthet.

Jártó Róza: Árvaság

Anyám kapott egy cicát,

Olyan édes kis szőrmókot…
 

Ő is egy árva volt,
Ki vad kutyáktól,
S emberfiától űzve,
A kertek alatt kóborolt.
Kutyák kergették,
Ág szaggatta,
Kicsiny kis életét,
Pedig csak egy bűne volt,
Árva lett, kinek életében,
Nem volt menedék.
 

Összebújnak, együtt várnak,
Mint védtelen gyermekek,
Együtt várják a világ véget,
Még az élet lepereg.
 

Könnyes szemmel nézegetem,
Esténként a két árvát,
Ahogy egymást dédelgetve,
Oldják szívük magányát.

Megtekintést, meghallgatást szeretettel ajánljuk, Róza és Gyula